Szembeszáll a tömeges migrációval, a bűnözéshullámmal és Oroszország háborús kihívásával Svédország új, száz év alatt mindössze harmadik konzervatív kormányfője, aki most az EU elnökségét is átvette, és a NATO-ba vezetheti eddig semleges hazáját: ő Ulf Kristersson. Portrénk!
Ha Svédország, akkor szocdemek. Közismert, és egy korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, hogy a svéd szocdemek hogyan foglalták el a 20. század első felében az ország politikai életének centrumát.
1932-től tartó uralmukat olyan politikusok fémjelezték, mint a háború utáni, sokak számára mintául szolgáló jóléti államot kiépítő, ugyanakkor vaskézzel kormányzó, 23 évig hatalmon lévő Tage Erlander; vagy utóda, az újabb generációs balos politikusok példaképe, Olof Palme, aki két részletben mintegy tíz évig vezette Svédországot, mígnem egy stockholmi utcán máig nem teljesen tisztázott körülmények között merénylet áldozata lett 1986-ban.
Egy hetvenes évek végi liberális kormányzati közjátékot leszámítva csak a kilencvenes évektől lett változatosabb Svédország kormányzása. A jobboldali Mérsékelt Párt (Moderaterna) színeiben előbb Carl Bildt (1991-1994), majd Fredrik Reinfeldt (2006-2014) lett miniszterelnök. De 2014-ben egy bizonyos Stefan Löfven, hegesztő szakmunkásból lett szakszervezeti vezető irányításával a szocdemek újra visszatértek a hatalomba, hogy korunk leghaladóbb szellemiségű balos kormányzását hajtsák végre,
Amíg be nem teltek azok a bizonyos poharak.
Amikor már a baloldali kormányban is tarthatatlannak kezdték érezni a helyzetet, a kisebbik koalíciós partner, a Zöld Párt miniszterelnök-helyettese elsírta magát a Löfven kormányfővel tartott sajtótájékoztatón, ahol sokkal szigorúbb menekültügyi szabályokat jelentettek be. Åsa Romson „szörnyű döntésnek” nevezte a módosításokat, elismerve, hogy azok jelentősen megnehezítik majd a menekültek életét. Elmondása szerint azért nem léptek ki a kormányból, mert akkor még szörnyűbb döntések születnének.
A „szörnyű döntések” később születtek meg a választók részéről: 2018-ban egy patthelyzetes választás után csak imbolyogva tudott hatalmon maradni Löfven és szocdem pártja, majd 2021-ben júniusban megbukott a miniszterelnök. Innentől már csak egy újabb választás kérdése volt, hogy a svédek kigolyózzák a hatalomból a szocdemeket.
Itt került aztán helyzetbe Ulf Kristersson, az ellenzéki Mérsékelt Párt vezetője.
– akik egyébként folyamatos profiltisztításon átesve egyre mérsékeltebb politikákat és üzeneteket fogalmaztak meg. Így körvonalazódni kezdett egy olyan jobboldali blokk, ami képes lehet kiütni a baloldalt a hatalomból.
Löfven bukása után még Magdalena Andersson igyekezett kormányon tartani a baloldalt, a 2022 szeptemberi választásig. Ahol végül a baloldal számára vereséggel felérő győzelem született: a szocdemek egyáltalán nem rossz eredményt elérve 30,3 százalékot szereztek, majdnem 10 százalékot ráverve a második helyezettre – akik a Svéd Demokraták rosszfiúi lettek –, míg Kristersson Mérsékelt Pártja csak 19 százalékot ért el.
Kristersson azonban a harmadik helyről startolva szerezte meg végül a kormányfői széket – hasonlóan ahhoz, ahogy 1999-ben Wolfgang Schüssel, az akkori választáson harmadikként befutó Osztrák Néppárt vezetője a második helyezett, Jörg Haider vezette Szabadságpárttal összefogva kiütötte az egyébként választási győztes osztrák szocdemeket.
mert egyáltalán nem volt könnyű a négy jobbos párt között megtalálni a kompromisszumot. A jobboldali blokknak – Mérsékelt Párt, liberálisok, kereszténydemokraták, valamint a Svéd Demokraták – összesen 176 képviselője lett a stockholmi parlamentben, míg a balos blokknak 173.
A gyönyörű vidéki Tidö várkastélyban megkötött megállapodás értelmében végül Kristersson Mérsékelt Pártja koalícióra lépett a liberálisokkal és a kereszténydemokratákkal, a Svéd Demokraták pedig – akikkel a liberálisok nem voltak hajlandóak formális szövetséget kötni – kívülről támogatják a kormányzatot, együtt többséget alkotva a parlamentben.
Kristerssonék kormányzati paktumában leszögezték: az új koalíció célja a gazdasági növekedés serkentése, a munkanélküliség csökkentése, a munkát és megtakarításokat terhelő adók csökkentése. A jobbos koalíció azt is leszögezte: cél a határozottabb fellépés a bűnözés, különösen a bűnbandák ellen, valamint a büntető törvények szigorítása az erőszakos és szexuális bűncselekmények esetében.
Még határozottabb változást szorgalmaznak a migrációs politikában:
a már Svédországban élőktől pedig több asszimilációt követelnének a társadalomba. A svéd jobboldali kormány emelne az oktatás és tudásátadás szintjén, és csökkentenék a kultúrára nehezedő politikai ellenőrzést.
Ulf Kristersson ezzel a programmal egy svéd értelemben vett jobboldali kormányzást tudott elkezdeni októberben.
Az 1963-as születésű politikus ezzel közel négy évtizednyi közéleti aktivizmus után jutott fel a csúcsra. A fiatal korában tornászként is sportoló Kristersson polgári családból származik, közgazdászként végzett az uppsalai egyetemen, és szakaszparancsnokként szolgált a svéd hadseregben. 1985-ben már a Mérsékelt Párt ifjúsági szárnyának aktivistája, 1988-tól a vezetője volt.
1991-ben lett parlamenti képviselő, de a párton belüli konfliktusokban történt alul maradása után egy időre kiszállt a politikából, dolgozott egy internetes tanácsadó cég kommunikációs vezetőjeként, és a Svéd Örökbefogadási Központ igazgatója is volt. Ebben személyes érintettsége is volt:
A családok ügye egyébként is fontos Kristersson számára: ismerősei szerint kifejezetten családcentrikus életet él, és a politikában is azt képviselte, hogy az apáknak kötelező egy hónapos szabadságot kell adni a gyerekeik születésekor – mely felfogás egyébként ütközött a Mérsékelt Párt individualizmusra is alapozó nézeteivel.
Kristersson régi konfliktusai saját pártjával aztán rendeződtek, 2010-ben társadalompolitikával foglalkozó miniszter lett Fredrik Reinfeldt jobboldali kormányában négy évre. 2017-ben jött el az idő, hogy elinduljon a párt vezetéséért, amit aztán el is nyert.
Népszerűségének jót tett, hogy elődeihez képest szigorúbb nézeteket képviselt a bevándorláspolitika ügyében, politikai mozgásterét pedig nagyban megnövelte, hogy – korábbi nézeteivel szakítva – hajlandó volt tárgyalásokba bocsátkozni a Mérsékelt Párttól jobbra felnövő, sőt azt lassan túl is növő Svéd Demokratákkal.
az etatista és progresszív svéd politikai mainstreamnél: keményebben lépne fel a bűnözés ellen és szigorítaná a migrációt, miközben a szocdem ihletettségű mainstreamhez képest piacpártibb, szabadelvűbb nézeteket képvisel a gazdaságban.
Októberi, kormányprogramot bemutató beszédében Kristersson leszögezte: Svédországnak négy válsághelyzettel kell szembenéznie.
a biztonságot az egész országban helyre kell állítani, és ezért a kormány felelősséget vállal. Másodszor: Svédországnak recesszióval kell szembenéznie az infláció és az extrém energiaárak miatt, miközben a tömeges bevándorlás és a sikertelen integráció miatt nagy társadalmi problémák is sújtják az országot – sorolta Kristersson. Harmadikként Svédország klímapolitikai céljainak megvalósítását és az észszerű energiaárakhoz való visszatérést sorolta föl az új miniszterelnök.
Negyedikként pedig Ulf Kristersson leszögezte: „Svédországot be kell vezetnünk a NATO-ba, a szövetség erős tagjává kell válnunk, és a védelmünket egy a 2. világháború óta nem látott mértékben bizonytalan biztonsági környezetben kell tovább fejlesztenünk”.
Kristersson arról is beszélt: „A svédországi bevándorlás fenntarthatatlanná vált. Annak eredménye a veszélyes társadalmi elzárkózás, számos külföldön született, vagy már itt született és itt fiatal ember elidegenedése a társadalomtól.” Szerinte az integrációs problémák az egész társadalmat sújtják, a szegregációtól a túlzsúfoltságig, a munkanélküliségtől a segélyektől való függésig, az egészségügyi problémáktól a rossz iskolai eredményekig és a bűnözéshullámig.
Elismerte: „Soha nem volt végiggondolva, mennyi ember jöhet Svédországba és milyen feltételekkel”.
Ulf Kristersson leszögezte: „A kormány üzenete: ez nem folytatódhat. Paradigmaváltás következik a svéd migrációs politikában.”
Az ukrajnai háborúról szólva elmondta: „A modern idők legnagyobb nemzetközi, biztonságpolitikai és védelmi kihívásait éljük át most.
Oroszország kihívást intézett a szabad világ ellen
az autoriter belpolitikájával és agresszív külpolitikájával. Ukrajna elleni igazságtalan és illegális háborús agressziójával Oroszország megsértette az európai békét – támadást intézve a nemzetközi jogrend és a hatékony kormányközi együttműködések ellen.”
Kristersson elmondta: Svédország meg fogja védeni saját nemzeti érdekeit. Ebben együttműködik az Európai Unió közösségével, és különösen a skandináv és balti szomszédokkal. „Mint NATO-tagország, Svédország hozzá fog járulni a szövetség egészének biztonságához. Hozzájárulunk egyedi szárazföldi, tengeri, tenger alatti és légi erőinkkel... Hadiiparunk Svédország ereje volt már régóta, és a NATO-tagságon keresztül mások is részesülnek majd belőle.”
A január 1-gyel kezdődő svéd EU-elnökségről elmondta: az EU Svédország legfontosabb külpolitikai platformja, ami alapvető fontosságú a svéd gazdaság számára is.
„Svédország aktív, elkötelezett és proaktív tagja az EU-nak, és ilyen lesz az EU-elnökség alatt és utána is.”
Beszédében kijelentette: „Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. És még sokkal nehezebbé is válhat. De üzenetem a reményről is szól: Svédországban már máskor is megoldottunk nehéz problémákat, és erre újra képesek tudunk lenni. Svédek nemzedékeinek kellett kemény időkkel szembenézniük, és meg is állták a helyüket.”
Nyitóképen: Ulf Kristersson (JOHN THYS / AFP)
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Egyre durvább eszközöket választ Kijev.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
Résen lesz az Európai Bizottság.
„Az azért kemény, hogy Magyar Péter lényegében rogáni kamunak titulálja azt a BRFK-közleményt” – fogalmazott az emberjogi aktivista.
Pénteken Belgium felé veszi az irányt a magyar válogatott védő.
